ABC-elemzés a raktárban

Már az 1950-es években kíváncsi közgazdászok keresték a módját annak, hogyan lehet a szűkös erőforrásokat hatékonyabban felhasználni. Ebből született az ABC-módszer, amely később a raktárlogisztikában is megjelent. Lényege egyszerű: nem minden cikk egyformán fontos. Néhány kevés jelentősen befolyásolja az árbevételt és a nyereséget, míg mások kevesebb tőkét kötnek le, és kevesebb figyelmet igényelnek.

Az ABC-elemzés azonnal megmutatja a raktári dolgozóknak, mely árukat mozgatják gyakran, ezért ezeket érdemes kézközelben tárolni, és melyekre van csak ritkán szükség. Jól láthatóvá teszi a különbségeket az árbevételi részarány, a forgási gyakoriság és a prioritás tekintetében.

ABC-elemzés a raktárgazdálkodásban A, B és C szerint

Az ABC-elemzés a raktári működésben a Pareto-elvre épül, amelyet sokan 80/20-szabályként ismernek. Eszerint a cikkek kis része (kb. 20%) általában a forgalom vagy a készletforgás nagy részéért (kb. 80%) felelős. Ugyanakkor alkalmazható a felhasználási értékre, a tőkelekötésre vagy más mutatókra is. Ebből következik a készletek három osztályba sorolása:

A-osztályú áruk

Az A-osztályú áruk csak a választék kis részét alkotják — többnyire kb. 20% —, mégis akár 80%-ért (pl. árbevétel) felelősek. Tipikus példák az olyan vállalatok, amelyek gépiparral és fémmegmunkálással foglalkoznak. Ott kiemelt szerepet játszanak a nagy értékű alkatrészek, az elektromos termékek és a pótalkatrészek. 

B-osztályú áruk

Ezek az áruk a középmezőnybe tartoznak. A mennyiség kb. 30%-át adják, ám például kisebb árbevételt generálnak. A munkatársak rendszeresen használnak szabványos alkatrészeket vagy szerszámokat, de nem minden munkafázisban.

C-osztályú áruk

Ezek teszik ki a legtöbb tételt (gyakran a készlet akár 50%-át), ugyanakkor csak csekély mértékben járulnak hozzá az árbevételhez. Többnyire alacsony értékű vagy alacsony forgási gyakoriságú termékekről van szó, például csavarokról, apró alkatrészekről vagy csomagolóanyagokról.

Az ABC-elemzés mutatói

Ahhoz, hogy az ABC-elemzés a raktárban ne maradjon pusztán elméleti gyakorlat, hanem kézzelfogható eredményeket adjon, egyértelmű mutatókra és folyamatos készletellenőrzésre van szükség. Ezek nagyjából üzletileg releváns és operatív mutatókra oszthatók.

Üzletileg releváns mutatók

Értékrészarány

Az értékrészarány azt írja le, mekkora egy adott cikk hozzájárulása a teljes raktárértékhez. Az A-osztályú áruk gyakran csak kis mennyiségi részt képviselnek, mégis a legnagyobb értékhányadot adják. A legtöbb tőkét kötik le, ezért a legnagyobb hatással vannak az árbevételre és a nyereségre.

Összérték

Az összérték — más néven készletérték — a teljes készlet állományának összege. Ez képezi az A-, B- és C-osztályba sorolás alapját. A vállalatok az egyes árucsoportok értékét a teljes készletértékkel vetik össze, hogy meghatározzák a prioritást.

Tőkelekötés

Minden készlet tőkét köt le. Minél nagyobb egy cikk értéke, annál nagyobb a tőkelekötés is. Itt különösen az A-osztályú áruk meghatározóak, mivel gyakran jelentős összegeket blokkolnak a raktárban. Ez a mutató fontos a likviditástervezés és a stratégiai irányítás szempontjából.

Nyereséghányad

A puszta árbevétel mellett a nyereséghányad is releváns lehet. Egyes termékek ugyan magas forgalmat generálnak, de magas egységköltségeik miatt kevéssé jövedelmezők. Ezért a gyakorlatban a vállalatok gyakran a fedezeti hozzájárulást is figyelembe veszik, hogy valóban a profitábilis tételekre összpontosítsanak.

Operatív mutatók

Mennyiségi részarány

A mennyiségi részarány megmutatja, hogy egy adott csoportba tartozó árukból mennyi van a teljes készlethez képest. Jellemző, hogy a C-osztályú áruk adják a tételek többségét, de csak kis értékhányaddal bírnak. Ez a mutató segít ésszerűen megtervezni a raktárterületet és elkerülni a túlzott készleteket.

Forgási gyakoriság

A forgási gyakoriság azt mutatja, milyen gyakran mozgatnak vagy értékesítenek egy árut egy adott időszakban. A magas forgású árukat ezért közvetlenül az árumozgás/árukiadás közelében célszerű tárolni. Az alacsony forgású készletek esetén elegendő a helytakarékos tárolás a peremterületeken.

Biztonsági készlet

A biztonsági készlet azt a minimális mennyiséget írja le, amelynek mindig rendelkezésre kell állnia a raktárban a szállítási fennakadások megelőzésére. Különösen a termelési folyamat vagy az árbevétel szempontjából kulcsfontosságú áruknál elengedhetetlen a megfelelően magas biztonsági készlet.

Raktározási költségek

Minden raktárhely költségekkel jár — az áramtól és a személyzettől kezdve egészen a bérleti díjig. Ezeket készlettartási költségként tartják nyilván. Különösen az alacsony értékrészarányú B- és C-osztályú áruknál érdemes alapos elemzést végezni, mivel a túlzott készletek feleslegesen kötnek le tőkét és területet.

Szolgáltatási szint

A raktári gyakorlat fontos mutatója a szolgáltatási szint. Azt írja le, mennyire megbízhatóan képes a raktár kielégíteni a keresletet. Az A-osztályú áruk gyakori hiánya azonnal negatívan hat az árbevételre, míg a C-osztályú áruk hiánya általában kevésbé súlyos.

Az ABC-elemzés alkalmazása a raktári mindennapokban

Csak akkor élvezhetik a vállalatok a módszer előnyeit, ha az ABC-elemzés eredményeit következetesen alkalmazzák, és ennek megfelelően alakítják ki raktárukat. Az A-, B- és C-osztályú áruk megfelelő elhelyezése lerövidíti az útvonalakat, felgyorsítja a folyamatokat és értékes időt takarít meg. Emellett a besorolás a dolgozók még hatékonyabb munkáját is elősegíti.

Raktárelrendezés módosítása

Az A-osztályú árukat az árukiadás és a komissiózási területek közelében kell elhelyezni, hogy bármikor gyorsan elérhetők legyenek. A B-osztályú áruk a köztes zónákban kapnak helyet, míg a C-osztályú áruk a felső szinteken vagy távolabbi állványterületeken tárolhatók.

A raktár zónázása

Az A-, B- és C-területekre osztás mellett sok vállalat további tényezőket is figyelembe vesz, például a hőmérsékleti zónákat, a kockázati szintet vagy a cikkek térfogatát. Így olyan raktár jön létre, amely nemcsak gazdaságos, hanem biztonságos és praktikus is.

Árumozgások irányítása

A személyzet időt takarít meg, ha rövid útvonalakon végezheti a kivételeket, gyorsan bonyolíthatja a szállításokat, és egyértelmű útvonalakat követhet. Az automatizált struktúrák támogatják őket azzal, hogy a készleteket automatikusan a megfelelő kategóriába sorolják.

Milyen tárolórendszerek illenek az ABC-módszerhez?

A legjobb elemzés is hatástalan marad, ha nem ültetik át a gyakorlatba. Csak a megfelelő állványzat teszi lehetővé az A-, B- és C-osztályú áruk olyan elrendezését, hogy jelentőségük mindig látható legyen. A világos struktúrák megkönnyítik a tájékozódást, felgyorsítják a folyamatokat és biztosítják az értékes területek optimális kihasználását.

Közvetlenül az árukiadásnál

Hogy az A-osztályú áruk mindig készen álljanak, a vállalatok közvetlenül a kiszállítás közelében helyezik el őket. Raklapos állványok közvetlenül az árukiadásnál rövid hozzáférési időt, gyors utánpótlást és minimális szállítási útvonalakat biztosítanak. Így a dolgozók értékes időt takarítanak meg, és a legfontosabb termékekre összpontosíthatnak.

Köztes területeken

A B-osztályú áruk kevesebb figyelmet igényelnek, mint az A-osztályúak, de rendszeresen elérhetőknek kell lenniük. A szabványos raklapos állványok vagy konzolos állványok megadják a szükséges rugalmasságot: a dolgozók gyorsan kivehetik az árut, igény szerint módosíthatják az állványokat, és így alkalmazkodhatnak a változó követelményekhez. Ez zökkenőmentes folyamatokat biztosít felesleges helyveszteség nélkül.

Peremterületeken

A C-osztályú árukat a dolgozók ritkán igénylik, ezért ideálisak a fő közlekedési útvonalaktól távol eső raktárhelyekre. Állványcsarnokok vagy raktári galériák megfelelő megoldást kínálnak: további tárolóhelyet hoznak létre magasságban vagy a raktár szélein, és megakadályozzák, hogy értékes munkaterületek blokkolódjanak. Így elegendő hely marad a fontosabb cikkek számára.

Automatizálás és ABC-elemzés

Az ABC-elemzés megmutatja, hol érdemes a vállalatoknak összpontosítaniuk a figyelmüket. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a munkaterhelés egyúttal csökken. Az adatok folyamatos frissítése és az árumozgások kézi kezelése időigényes. Az automatizálás révén ezek a feladatok gyorsabban, hibamentesen és hatékonyabban végezhetők, így az elemzés teljes mértékben ki tudja fejteni a hasznát.

Gyorsaság növelése automatizálással

A shuttle rendszerek és a szállítástechnika automatikusan mozgatják az árut a raktárban, kézi beavatkozás nélkül. A shuttlek síneken közlekednek az állványsorok között, kiveszik a tételeket, és közvetlenül az átadási pontokra viszik őket. A szalagos vagy görgős pályák ezt követően megszakítás nélkül szállítják tovább az árut — a komissiózásig vagy a kiszállításig. Ennek eredményeként csökken a várakozási idő, és az A-osztályú áruk jóval gyorsabban állnak rendelkezésre.

Rugalmasság biztosítása gördíthető állványokkal

A merev állványkoncepciókkal szemben a gördíthető/kompakt állványok rugalmasan változtatják pozíciójukat. A motoros hajtások szükség esetén széthúzzák az állványokat, és automatikusan megnyitják a folyosót, amelyre a hozzáféréshez szükség van. Így a vállalatok minimalizálják a kihasználatlan területeket, és növelik a hatékonyságot a B- és C-osztályú áruk esetében, amelyek készletszintje gyakran változik.

Intelligens vezérlés szoftverrel

Digitális támogatás nélkül a dolgozóknak kézzel kellene felügyelniük a változásokat, rögzíteniük a könyveléseket és maguknak meghatározniuk a prioritásokat. Egy raktárirányítási rendszer ezeket a feladatokat automatizálja: a cikkeket a megfelelő zónákhoz rendeli, az eltéréseket azonnal jelzi, és a besorolást folyamatosan igazítja. Ennek köszönhetően a készletgazdálkodás ráfordítása érezhetően csökken, a munkatársak pedig jobban összpontosíthatnak az operatív tevékenységekre.

Korlátok és bővítések a raktári mindennapokban

A módszer korlátai

A napi raktári gyakorlatban látszik, hogy az ABC-elemzés önmagában nem mindig elegendő. Bár egyértelmű besorolást ad, fontos szempontokat figyelmen kívül hagy. Egy alacsony értékrészarányú tétel is lehet kritikus, ha a termelés rendszeresen igényli. A klasszikus ABC-elemzés nem veszi figyelembe a szezonális keresleti csúcsokat, az értékesítés ingadozásait vagy a beszállítói kockázatokat.

Bővítések a gyakorlatban

Ezért sok vállalat alkalmaz bővítéseket. Gyakori módszer az ABC-elemzés kombinálása az XYZ-elemzéssel, amely láthatóvá teszi a felhasználás ingadozásait. Ezen felül nagyobb súlyt kaphatnak a biztonsági készlet, a szolgáltatási szint vagy a raktározási költségek, hogy reálisabb döntések szülessenek. Modern szoftverek segítségével ezek a kritériumok automatizáltan számíthatók, így a besorolás dinamikus marad, és nem csupán merev múltbeli értékeken alapul.

Összegzés: az ABC-elemzés sikeres megvalósítása a logisztikában

A raktárirányításban alkalmazott ABC-elemzés egyértelművé teszi, mely árukra kell összpontosítani, és hol takaríthatnak meg erőforrásokat a vállalatok. A raktárgazdálkodás optimalizálásával kapcsolatos kérdésekben az OHRA csapata készséggel segít. Aki a besorolást következetesen átülteti a raktárelrendezésbe, az állványrendszerekbe és az automatizálásba, az útvonalakat lerövidíti, a költségeket csökkenti és a hatékonyságot növeli a mindennapokban.

Fenntartható stratégiákkal kombinálva a hozzáadott érték még nagyobb. Hogy mely intézkedések jelentik a legnagyobb hatást, azt fenntartható raktárról szóló blogbejegyzésünk mutatja be.